2012. október 19., péntek

Lepkepillangó (ahogy Süsü mondotta volt :) )

Történt ugyanis a hétvégén, hogy egy pillangó az udvari asztal körül keringett. Először nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, de mikor pár óra múlva is ott láttam, megnéztem, mi az ami ennyire érdekli.

Anyum összeszedett egy lábasba pár szem almát a földről, ami már elkezdett rohadni. Hát ez a lepke ezt habzsolta. Először nem is hittem a szememnek, mert nem láttam még lepkét almát enni :))))))
Persze szaladtam a gépért, párat fotóztam róla.






A következő képen látható az az összekunkorodott izé,ott a szája körül (ezt a hozzáértők biztos jobban tudják, hogy mi az) valami szívókája, na azt mélyesztette bele az alma puha részében







Egyáltalán nem zavarta, hogy hozzányúltam,csak evett, evett....(vagy ivott)







Orgona: Na igen, ez is érdekes. Egy orgonabokrot (fává növőt) anyum megritkíttatott.Ahogy a gallyakat szedtem össze, nézem, hogy jééé ezen virágzik az orgona. Egy kis csokorra valót össze is tudtam szedni. Bolond időjárás :))))



Szomszédtól kaptunk tetemes mennyiségű patiszont. :))) Olyan de olyan fini volt rántva :))))


llllllll



14 megjegyzés:

  1. Jó pofa ez a pillangó az almákkal! Te meg szerencsés vagy, hogy mered vállalni a feltörő érzelmeidet, sőt gondolom megélni is.....Talán Benned még megvan a hit. Úgylegyen!:)) Eszter

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :)) Igen, felvállalom, felvállaltam mindig is. És bizony meg is élem, ezerrel.Sőt nem is tudok mit tenni az érzelmeim kimutatása ellen, régen talán zavart, míg nem találtam a helyem a világban, de ma már örülök, hogy ilyenné lettem. És ebben az is érdekes, hogy régen voltak nem éppen jó dolgok az életemben, de ennek ellenére hiszek és bízok.
      Egy érdekes sztori: Valamelyik óránkon mostanság a pszichológia tanárnő felkért minket, hogy különböző ábrákból rajzoljunk valamit. Mi megtettük, majd kielemeztük. Aztán én rákérdeztem, hogy ugye a gyerekekkel is rajzoltatnak ezt az, vizsgálva ezzel a személyiségüket, meg hogy mi lakozik bennük, s mondom, hogy én régen, gyerekkoromban sokat rajzoltam fát, rétet, virágokat, házakat stb. Mondja, hogy igen, mindegyiknek megvan a maga üzenete az emberről, ha gondolom, menjek ki, rajzoljam le a fámat. Kimentem, felrajzolgattam a táblára. Aztán odaállt, elkezdett elemezni. Hihetetlen volt számomra, mert én "csak" egy fátrajzoltam, Ő meg felolvasta belőle szinte az életemet. És annyira igaz volt. Elmondta a múltamat,sérüléseket, de azt is, hogy borzalmasan előre tekintek, pozitívan nézem a jövőt, s amit Te is írtál, hiszek.
      Persze ezt eddig is tudtam, de kielemezni egy rajzból nem lettem volna képes.
      Sokszor valahol úgy érzem, mintha nem nőttem volna fel, vagy mintha a lelkem egy része (talán jó nagy része :D ) gyermek maradt volna.
      Persze felnőtt vagyok, felneveltem egy gyermeket, dolgozom, csinálom a napi dolgaimat, mint rajtam kivűl sokan. De nagyon szeretek játszani nevetgélni, futkározni, bohóckodni :D.
      Alapjáraton sem vagyok egy pesszimista alkat, mint sokan, akik siránkoznak hogy ez de sz@r, az de sz@r.
      De ilyenkor, amikor érzést kapok, s tudok adni, magamból,.....ilyenkor úgy érzem szétfeszít ott belül valami, fel tudnék robbanni :D :D
      És ez jó.
      Igen, bennem meg van a hit. meg a remény és a szeretet.
      Azt mondják a remény halmeg utoljára.
      Hát tényleg úgy legyen!!

      Törlés
  2. Sokan vagyunk, akik úgy érzünk mint te is, csak elveszünk a tömegben.
    Abból a fává növő orgonából szeretnék én is ültetni sok sok bokrot, van itt egy kerítés, mely a mezőre néz, és mindenféle undorító vad növény nőtte be jó szélesen, azt szeretném idővel "nemesíteni". Mindig szerettem a szomorú fűzfát öt éve eldugtam három pálcát, ma már hat méter magas és óriási a lombja. Négy öt fenyő csemetét is beültettem, mind megfogantak, már azok is másfél méteresek. Lassan át akarom rajzolni ennek a helynek a természet rajzát. Egy fajta alkotás ez is. Gondolom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Attila, nem hinném, hogy elveszünk...ha úgy értetted, hogy azonosulunk a tömeggel, beolvadunk...
      Nagy a tömeg az tény, s a csordaszellem működik, sokakat be is kebelez. De szerintem akibe ott a szikra, s nem hagyja eloltani, azt nem tudja magával rántani. Régebben azt gondoltam, egy kis láthatatlan pont vagyok (önbizalomhiány), ma már csendesen, talál tényleg láthatatlan pontként szemlélem az eseményeket, figyelem a világot, a körülöttem zajló dolgokat, s szelektálok.
      Szelektálok, hogy mi a jó, s mi nem, mi az érték, és mi az értéktelen, mi a mérték, és mi a mértéktelen.
      Szelektálok, és megpróbálom kettéválasztani a nekem jót a rossztól.

      Az orgonának képzeld, még illata is volt! :))) Jó nem olyan intenzív mint nyáron, de érződött.
      Ahogy leírtad, hogy miket ültettél, s mekkorák,ezek tényleg annyira jó dolgok. Én is ahogy elnézegetem, hogy mennyi melót fektettem a kertbe, a vadságok kivetése, helyébe pl. a sövényem ültetése, meg ilyenek....alkotás. Igen az. Megváltoztattunk valamit a mi gondolataink szerint.

      Törlés
  3. Igen, a kert létrehozása, alakítgatása ízlésünk, igényünk, lehetőségeink szerint,persze, hogy egyfajta "alkotás", ez a tevékenység ad nekem is a legtöbbet!:))) Valahol olvastam valami gyönyörűt erről: a kertészkedés, a föld művelése a legbensőségesebb kapcsolat a teremtővel, a legszebb istentisztelet és imádság. Mennyire így van!Hozzáteszem, nem feltétlenül vallási értelemben. Sőt! Na "ezafajta" hit, remény és szeretet persze, hogy mélyen bennem is megvan. Ám a tünékeny, lilaködös szerelem......na ahhoz tényleg optimizmus is kell! Ebben vagy nagyon szerencsés és ez maradjon is így, azt kívánom Neked tiszta szívemből:)Eszter

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez nagyon szép amit írtál a kertészkedésről, nem olvastam még, ha esetleg megleled a forrást, elküldhetnéd. Én aztgondolom, hogy így van.

      Én nem nevezném a szerelmet tűnékeny lilaködösnek, vagy lehet, hogy csak kicsit fura nekem ez a megfogalmazás. Alapjáaton nem vagyok egy "csöpögős" fajta, néha itt a blogolok közt is egy egy bejegyzésükre, ami túl érzelmes, nem nagyon tudok mit írni, holott érzem, hogy mit akartak kiadni magukból.

      Az tény, hogy az érzést átélem, és jó,mert azt gondolom, ha az ember ad is, kap is egy kapcsolatban,(érzést) akkor egészen mgváltozik körülötte minden. Már az őszi, esős ködös reggel, amikor a buszon az ismerősök morognak, hogy "namármegintbekellmennidolgozniésdeszarazidőisfujjj"...én meg csak mosolygok ki a fejemből...vagy mondhatnám, hogy sokkal jobb kedvem van mindenhez,hatékonyabb a tevékenységem, úgymond inspirálódtam :)))
      Nem azt mondom, hogy eddig kedvetlen voltam, csak azt, hogy most tényleg repülök :)))
      Igen, azt hiszem így élem át.
      A bizalmasabb érzést meg úgyis a Kedvessel osztom meg :))))
      Amúgy ebből a szempontból tényleg szerencsésnek érzem magam.
      Azt hiszem tényleg van egyfajta optimizmus bennem, többen mondták már, hogy erőt merítenek belőlem. Na persze nem egyedül vagyok ezzel a képességgel, hisz nekem is megvannak a saját "csatornáim", akiktől meg én merítek erőt.
      És így van ez jól.
      :)))

      Törlés
  4. Óh, nagyon bájos az alma-pillangó kombináció! Még sose láttam ilyet, és azt se tudtam, hogy ennyire szeretik az almát. Azt hiszem, én is ki fogom próbálni. Persze csak a fotózás kedvéért. :)
    Gyönyörű az orgonátok is! Nem is gondolná az ember, hogy még ilyenkor is viríthat. Nálunk is már rég elvirított. De ezt a tieteket öröm nézni. A rántott patiszonról meg annyit, hogy nekem is az egyik kedvencem. Idén cukkini volt helyette, de az is finom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! :) Igen, érdekes volt a pillangó-alma együttes.Szóval akkor hagyj kint az asztalon egy almát romlani, aztán ha arra jár egy pillangó, talán sikerül fotózni :), de lehet hogy darázs, vagy hangyák környékezik meg. Különben ilyet még én sem láttam, mert pillangó szállt eddig is, meg alma is hevert a földön, szóval lehet eddig csak elkerülte a figyelmem.
      Nekem a tökfélék, rántva, sütve, főzeléknek, jajj mindenhogy szeretem. :)
      A cukkinit meg szoktam még grillezni, az is olyan fini :)

      Törlés
  5. Ezek szerint a illangó szereti az almát.
    Én a darazsakkal jártam fel. Azt a feladtot kaptam hogy hámozzak almát. Mivel jó volt az idő, kiültem a teraszra. Mire az ötödiket pucoltam, már vagy 20-an voltunk. De ezek a darazsak nagyon erőszakosak voltak, kénytelen voltam bemenni.
    A fényképezőt meg elő sem vettem. Inkább csak a méreg jött elő.
    Az orgona nem, de van egy bokrom, ami elkezdett virágozni. Ritka, de gyönyörű piros virága van.
    Hát ilyen az időjárás.
    Kellemes szép naokat kívánok!
    GGy.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. He he igen a darazsak erőszakosak, félek is tőlük. Mikor fiam kicsi volt, kiültem vele a kertbe, s gondoltam ott etetem meg a banánnal. Rossz ötlet volt. Olyan jó kis radarjuk van ezeknek a darazsaknak, hogy a semmiből ott teremtek. Menekülőre fogtam a dolgot :)
      De ez a lepke kedves volt :)
      Én is szép napokat kívánok! :)

      Törlés
  6. De szép!
    Mindig van valami meglepetése a természetnek számunkra, csak rajtunk múlik, hogy észrevesszük-e.
    Számomra külön élmény az őszben ez a tavaszi-nyári hangulat, ami a képekről árad!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! :) Igen, ezer meg ezer apró csodát mutat a természet, tényleg rajtunk múlik sokminden, meglátjuk e?
      Na meg azon is, hogy van e nálunk épp gép :))) Nálam sincs mindig, bár olyankor előkapom a telefont, s azzal fotózom.

      Törlés
  7. A pillangó viselkedése tényleg meglepő. Az, hogy megérinteted és nem repült el.Nagyon belefeledkezett abba amit csinált.
    Orgona: tényleg bolond az időjárás!Én már örülök, hogy beállt az őszi idő.
    Patiszon:de cukik! El is hiszem, hogy finom volt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a pillangó engem is meglepett, főleg, hogy szegényke miután délután elpakoltuk az almát az asztalról, még egy két órát ott keringett....
      Időjárás:Most jön egy lehülés pár napig, majd megint meleget mond megint.
      A patiszon tényleg nagyon finom volt, főleg hogy olyan ici pici, zsenge volt.

      Törlés