Vagyunk valamilyenek
van, akiből kihagyták a lelket.
van, aki kincsekkel kecsegtet
ígér,kérlel,de adni nem ad.
van, aki évek....és mégis elhagy.
van, kinek nincs lába, mégis táncol.
van, kinek van,de ő csak némán gyászol,
ül a peremén,kizárja az életet.
van, aki uszít....szentekre vérebet.
van, aki beszél,mégsem mond semmit,
van, aki hallgat,s az igét valóra kelti,
festi a plafont fénylő égszín kékre.
van, aki új életet jósol a világvégére.
van, aki gép,de minden évnek hajnalán
faága nő, rügyet fakaszt,
fénye ezüst-csillagvirág
és van, aki fa,de ha az év őszbe ér
minden ága izzik, fénylik,
rozsdát hullajt, s kiég.
vagyunk valamilyenek.
anyáinknak álma.
tündér- vagy rémálom.
díszdobozva zárva.
mindig egy valami
piros
vagy fehér
vagy kék
de mi van ha szivárvány
mi van ha sötét fény?
mi van ha élőhalott
mi van ha a Jóisten
több életet adott?
skizoid álom
országtalan király
mi van ha az élet
velem
emgem
hozzám
bezár...
(ezt a verset nem én írtam és itt mégegyszer megköszönöm a szerzőnek, hogy hozzájárult a közzétételhez)
Köszi, szép
VálaszTörlés