Tevékeny hétvége napsütésben :))

Hát igen :) Nagyon nagyon jó idő volt végre, tulajdonképpen egész hétvégén reggeltől estig az udvaron voltam :)
Szombaton nagyon korán reggel , 9:00 órakor :))) mikor felébredtem, nem akartam hinni a szememnek, hogy 20 fok volt! (na jó, nappal pakolás közben összetalálkoztam a hólapáttal, s gondolkoztam, vajon el lehet tenni? :))) )
BoGyo tanácsát megfogadva, nekiestem a paradicsom palánták pikírozásának. Háááát sokszor menet közben jövök rá, hogy először cselekszem, utána gondolkozom. De ugye maga kárán tanul az ember :)))
Itt említettem, hogy kaptam egy csomó fajta paradicsommagot, amit pár hete elvetettem műanyag palackokba, szépen feliratoztam, kitől kaptam, mikor ültettem, mindezt egy öntapadó matricára, filctollal, s palack oldalára ragasztottam. Tényleg nagyon jól néztek ki :))) az első locsolásig, amit olyan pumpálós spriccelővel végeztem......mivel rögtön az első alkalommal, mindegyiknek az oldaláról lefolyt a felirat....na sebaj. Mondtam anyunak majd meglepetés lesz, melyikből milyen paradicsom kel ki :))) (viszont jókat tudok saját magamon röhögni:)) )

Megpróbáltam ezt a kollázs létrehozását is, mert annyi képet  szeretnék megmutatni néha...

Látni az alsó sor középső képén, hogy a szobába költöztettem őket, persze ki kellett egy jó nagy konyhai asztalt nyitni nekik. (még jó hogy a volt egy)

Hát mit ne mondjak, elment vele pár órám...

Ja, és a gondolkodás nélküli cselekvés.....paradicsomból, kb. 80 db kis palánta van. Nem gondoltam én,hogy minden mag kikel. Már szóltam a szomszédoknak is, ha esetleg mind megnő....majd kapnak :)))) 

Tájkép csata után. (a kis székről, meg a hokedliről írok később)

A kert viszont egyre színesebb :)

A jó időt persze a cicusok is nagyon kedvelik, mindenhol ott voltak szinte egész nap, amerre jártam, legtöbbször heverészve napfürdőztek, mosakodtak, mikor felkaptam valamelyiket doromboltak :))) nagyon édesek. (már aki nem viszolyog tőlük) 

Ezután belefogtam megint egy dologba, amit már elég régen kerülgetek, nézegetek. Volt ez az udvari asztalunk, amit még apum csináltatott régen. Elvileg emelhető az asztallap, működik is, csak az egyik oldalon a kar nem szorítja rendesen meg, szóval nem lehet lejjebb állítani, pedig csúszkál, mert  olaj is van benne, (ezt tapasztaltam, mikor fejre állítottam az asztalt, és kifolyt belőle) . 

Azért kellett fejre állítani, mert ami asztallap rajta volt ( laminált bútordarab) több helyen sérült, az évek alatt jól megszívta magát vízzel, szinte a sarka a kétszeresére volt duzzadva, szóval szörnyen nézett ki, még azzal az ócska ütött kopott terítővel is, pfffff förmedvény volt. Na ezt le kellett csavarozzam és kicserélnem. Szerencsére volt egy jókora darab munkapult, méretre vágtam, s azt csavaroztam rá.  Persze a fém lábakat lecsiszoltam, lefestettem. Szerintem tök jó lett, vagyis nekem tetszik :).

Még tavaly csináltam anyumnak a  fürdőszobába egy kis szekrénykét, volt hely a szifon alatt, na oda szabtam  be ezt a tárolót. Persze akkor időm nem volt felületkezelni, míg az asztallábak száradtak, addig kihoztam ezt is, s ennek is nekiestem. Ezt csak csiszoltam, pácoltam, lakkoztam. Nem nagyon akartam a fenyő erezetét eltüntetni, ezért fehérre pácoltam, nem tudom a képek talán nem is adják vissza,de nagyon klassz pasztell fehér lett. Parkettalakkal kétszer átkentem, ment is vissza a fürdőbe. (mert a jó időben megszáradt minden elég hamar) Persze a macsek szemmel tartott, nehogy a látóköréből kikerüljek :))) 

A szekrényke szakmai szemmel nézve nem éppen precíz munka, de mentségemre legyen mondva, ezt még dekopír fűrésszel nyiszáltam, ami miatt kissé hullámos lett az illesztés, na de azóta körfűrészt használok :) 

Na és itt jön a kisszék, meg még egy valami, amit a kamrában találtam. A kisszéket anyum kéri, csináljam meg neki, mert nagyon szereti.

 Tényleg praktikus, mert nem olyan szabadonálló lábai vannak, hanem egybefut, mint a szánkó, szóval nem süpped bele pl. a fűbe, ha anyum kint tevékenykedik valamit, (csirkét pucol, meggyet magoz, vagy akármit, amivel nem akar piszkolni a ház közelében) 

Ezzel az a  célom, hogy a lábait ugyanilyen piros színre festem, van is piros fémfestékem, még tavaly előttről, mikor a kinti garázs/kamra/pince ajtón a fémpántokat festettem, az ülőkére, meg a háttámlára vágok valami bútorlapot, mondjuk nem tudom ami most rajta van, és szegecselve, hogy azt hogy a csudába szedem le....na mindegy megoldom majd. 

És találtam még valamit. Valaha ez is valami kis ülőke, vagy kis kinti asztalka lehetett....

Kitaláltam, hogy mivel tök jól tudok fémet is a kis gépemmel csiszolni, ezeket a fém lábakat lecsiszolom, lefestem, és csinálok belőle vagy valami kis asztalka félét, vagy hokedli félét. 

Amin a paradicsomokat pikíroztam, azt vagy eltüntetem, mert az egészen rossz állapotban van, s ez lesz helyette, vagy ha le tudom arról is a rászögelt (és szintén tönkrement felduzzadt) laminált lapot szedni, akkor azt is helyrepofozom. 

Mondjuk imádom az ilyen jellegű tevékenységet, fúrni, faragni, megjavítani, felújítani, festeni, (még itt pesten a wc-t is én csempéztem ki), hát nem hiába na, csak 10 éve asztalos iparban dolgozom :)) 

Meg olyan tök jó szerintem, hogy aki valamennyire konyít ezekhez, nem kell sok sok pénzt kidobálnia a szakikra....meg hát "én csináltam", ez olyan jó ézés :))

Egyébként a két álló láb ezen az "izén" úgy be volt gyógyulva, mármint a csavarok, meg sem mozdultak, mikor ki akartam csavarozni, egyszerűen ráléptem, és ki kellett szakítanom. Mondjuk nem sok erőt kelett kifejteni hozzá. 

Futórózsa.

Megint a gondolkodás előtti cselekvés :)))) Mikor kimentem a boltba venni műanyag pikírozni való tálcát, ott volt ez a rózsatő....futórózsa. Mondta az eladó, nagyon szép lesz....lelki szemeim előtt láttam futni a rózsát, rá is volt írva, hogy illatos...ó mondom ez kell nekem. Mikor a kapuhoz értem, mondtam is anyunak, hogy ez az enyém!!!! Aztán ott álltam a kertben, a rózsatővel,hogy oké. Futó. De nincs hova fusson :))))

Végül csak találtam neki helyet. Van pár tőke szőlő. A szélén volt egy kis hely. Ott a vége a vascölöpöknek. Na majd oda fut :) Bár már kitaláltam, hogy egy másik helyre is kéne valami karót tenni, oda is venni rózsatöveket, és akkor valahogy szép boltívesen futtatni. Láttam, már ilyeneket, az olyan szép :) 

Ide ültettem, nem tudom mennyire látszik. A bal szélén az a kis vessző meg szőlő.  Majd egyengetem őket, hogy te jobbra, te meg balra mész :) 4

Tyúkudvar egy része.

Pár kép a másik szomszéd cicáról. Na Kormi is állandó vendég nálunk, viszont már elég öreg cicus, de mikor a fehérek megszülettek, s átmerészkedtek hozzánk, volt egy jó pár alkalom, mikor Kormira kellett szólni, mert üldözte őket a kertünkből. De mostanra valahogy vagy megbékélt velük, vagy már ereje sincs kergetőzni :))). De őt is nagyon szeretem, nagyon hálás cicus, és jó egerésző, (volt) ami nem utolsó szempont egy vidéki háznál.

De hogy az én itteni pesti cicóm ki ne maradjon....ma mikor hazajöttem, olyan, de olyan boldog volt, sokáig kérte a simogatást, dorombolt, dagasztott (na az egy kissé fájdalmas) szóval annyira örült nekem, eszembe jutott, hogy vele már olyan régen dicsekedtem :)))) Persze majd készítek róla jobb képeket, most csak ez sikerült.

Hááát egyelőre megint ennyi. Már várom megint a hétvégét, meg a jó időt. (remélem az lesz).Sok a munka :))) 

Szép hetet mindenkinek!