Rovás

Akit érdekel a rovásírás-olvasás elsajátítása, nézze meg a másik blogom

Rovás könyv népszerűsítése:
Megnézem

A könyveket több helyen lehet megvásárolni:
ROVÁS.INFO:
Megnézem

Ujjé! A ligetben nagyszerű!

Tegnap délután kibicajoztam a városligeti tóhoz, kicsit lazításképp a "tanulást" hátrahagyva. Elég szép idő lett délutánra, mivel egész nap csak borongós szürke felhők voltak, sőt szemerkélt is az eső.
Tulajdonképpen a kiskacsákat akartam megnézni, mivel fiam említette, hogy van egy pár kicsi.
Tényleg volt néhány, persze nem jöttek ki a tó szélére, hanem bent a közepén biztonságban anyuci mellett úszkáltak. Meg is értem őket.:))





És felfedeztem egy nagyon jó dolgot, bár nem tudom mióta tehették ki, de szerintem ez nagyon ötletes az állatok védelmében. Mégpedig egy állat-etető automata, amiből 100 Ft-ért bizonyos mennyiségű etetésre alkalmas zoocsemege jön ki.



Ezt lehet szórni a kacsáknak a vízbe, persze ezért közelebb is merészkednek. Mondjuk ilyen etetésre alkalmas dolgot a Fővárosi Állat-és Növénykertben már évek óta lehet venni, hogy a nézőközönség ne pereccel, meg fagyival, műanyag szatyorral, söröskupakkal, netán gumilabdával (1994-ben az állatkertben Süsü a víziló ebbe pusztult bele) etessék az állatokat.
Emlékszem még arra, hogy Süsü esetéről sokáig kint voltak fotók az Állatkertben, kérve a nagyérdemű közönséget, hogy ilyen badarságokat ne tegyenek.
Azoknak a képeknek a látványa elég elszomorító volt, máig él bennem.
Ha elmegyünk ilyen helyekre, persze, etessük az állatokat, mert az olyan jópofa dolog, mikor közelünkbe merészkednek, mi több már ők jönnek kunyerálni…csak legyünk észnél.

Varga B. Tamás: Surrexit Christus (P. Jáki Sándor Teodóznak)

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Mindenkinek kívánok szívből áldott húsvéti ünnepeket!
Legyen szép, s nyugalmas e pár nap, amit picit pihenéssel tölthetünk.

Gondolatok

"A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani.
Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak.
Ám azt hiszem, többről van itt szó.
A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen."
- Stephen King

Apró emlékek

A napokban lettem figyelmes itt a szmogos pesti utcákon a pitypangokra. Egy kis emlék jutott az eszembe:

Tavaly ilyen tájban Csíkszeredában töltöttem tíz napot.
Egyik alkalommal, kedves ismerősömmel sétálgattunk a főtér melletti parkos részen. Észrevettem a fűben, hogy elég sok pitypang van.
Hát meg kell mondjam, felnőtt létemre, rögtön előjött bennem egy kis huncutság, s kuncogtam előre magamban. Szépen óvatosan, mint akiben semmi hátsó szándék nincs, letéptem egyet, és szóltam a srácnak, hogy nézd csak! Persze, ahogy mutattam az arca elé, azzal a lendülettel fújtam is :)) Elkezdtünk nevetni, de ő sem volt rest....rögtön nézte hol vannak a pitypangok. Aztán az egészből, egy jó kis fák közti futkosás, bújkálás, pitypang fújkálás lett. (persze egymás arcába :)) ) Jó volt az a délután, mint a gyerekek játszottunk és nagyon nagyon sokat nevettünk. :)

Néha jó kicsit gyereknek lenni.....és ha eszembe jut, hiányzik az a nap. :)

És szeretsz is?

– Tudsz játszani?
– Tudok.
– És szeretsz is?
– És szeretlek is!
(Fodor Ákos)