Filmajánló: Színes fátyol

Ezt a filmet pár éve megvettem, akkor nem tudtam, hogy készült már belőle egy régebbi verzió, a regény alapján.
Hétfőn este a Duna tévén adták, teljesen véletlenül kapcsoltam oda, mikor épp kezdődött. Megint végig néztem. Nekem nagyon tetszik.

A teljes film megtekinthető itt:

Szaporulat ismét,meg mindenféle.

Vasárnap reggel arra keltem, hogy a konyhából hangos csipogást hallok. Felkelek, látom anyám jön be, mondja: Edit, kikelt hat csirke, de át kell őket költöztetnünk a helyükre. És kivesz a zsebéből két kis csirkét :D . Jajj, mondom minek hozod be őket? Hát tegyük gyorsan a dobozba és vigyük a többivel  meg a mamával együtt a helyükre.

Tudniillik a következő történt. Két mama ült el egyszerre. A egyik kelést mostanra vártuk, a másikat a jövőhét végére. Na de két egymás melletti fakkban ültek a mamák a tojásokon.Keltetés alatt ki kell őket  reggelente szó szerint dobálni, hogy végezzék el a dolgukat, netán egyenek, igyanak,mert úgy bezombulnak, hogy 21 napig képesek lennének egyhuzamban a tojáson ülni...illetve nem, mert szerintem közben belepusztulnának, na szóval anyu kidobta a kiscsibés mamát,(mert nehogy ám egy kalap alatt el lehessen intézni a két mamát, ezek kint összeverekedtek, nem tudni miért)  de mire bement, hogy a másikat is kidobja, ami addig a saját tojásain ült, az közben gondolt egyet, sokkal érdekesebb lehetett a másik fakk, ahol már kész csibék voltak, gondolta hülye leszek 6-8 napig még ülni a tojásaimon, szóval fogta magát, átment a csibékhez, és édesdeden rájuk ült. Szegény igazi mama meg csak állt mellette, nem értette a helyzetet :) Na itt lépett közbe anyum, elkezdte hirtelen felhurcolni a csirkéket, hogy dobozba pakolja őket. Ekkor keltem épp, aztán gyorsan elrendeztük őket.

  

Nagyon édesek, kinyitottam felettük a tenyerem, és bújtak alá :)



Itt már a saját helyükön.



Ez a csapat 6 hetes, jókorát nőttek. ( a fehér a mama)







A kert is szépül, növöget minden, na persze szaporodott a vakondtúrás. De amit szombat reggelre láttam, na arra aztán nagyon mérges lettem.









Durva, hogy 3 ágyásom áttúrta keresztbe. :( Csodálkoztam, hogy nem bújik a mag, csak nyomokban)

Egyik délután meg kiabál a szomszédom, hogy :-Edit, Edit, gyere nézd! És hogy: -ugye nem félsz a siklótól?
Na szaladtam a gépért. Szóval ilyesféle jószágok is látogatnak minket, bár anyum meg van győződve, hogy nálunk kígyó volt a kertben :))

Ültettünk megint paradicsom, paprika palántát, hát remélem meg is maradnak és szépen megnőnek.

Pár szomszéddel odébb meg gólya fészkel, bár még nem mentem át meglesni, de most a mellettünk lévő kéményen figyelte a tájat egy jó ideig, majd a párjával útra kelt pár körre.

Egyébként a röszkei gólyák kikeltek, négy kisgólya van, lehet őket lesni itt:
Röszkei gólyák

Ágnes, a kukoica kibújt, nagyon örülök neki, most ekkora. Ígértem, hogy fotózom. A saláta ágyásba ültettem középre, még kicsit parajos körülötte minden, de mivel a saláta nem bújt ki, nem nagyon tudunk hozzányúlni.

Növöget szépen minden, (a vakond túrásokon kivéve), a sövényem is elég jól megindult.

Már többször ettünk spenótot.

A borsók mellé meg madzagot kéne már húznom, el ne dőljenek.

Bab

Egyelőre ennyi. Jó sok meló van a kertben, az egyszer biztos. De az is, hogy ott  jó. Mikor ma beértem a hírős Csudapestre, megint éreztem, ami évek óta erősödik bennem, hogy nem itt van az élet.

Ismét a kert.

Az ültetés, előtte ásás megy ezerrel. Jó fárasztó. De élvezem. Szeretem a föld illatát, mikor kifordítom és lehajolok a gazért. A hőségek miatt a kiásott föld meleg volt mikor beletúrtam. Tényleg jó ez a kerti munka. Aki nem csinált még ilyent, nem tudja miről beszélnek a kertészkedők.
Apum halála óta ez az első mikor is egyedül kell szinte csinálnom a kertet. Tervek vannak a fejemben, mit s hogyan. Lassan haladok, mert csak a hétvégéim vannak erre. Kicsit megkésve kezdtem az ültetést is, a palántázással is késtem, tapasztalatlanságom miatt nem is nagyon megy még a palánta nevelgetés. De idővel biztos megtanulom. Meg persze valami melegágy is kéne, vagy fóliasátor.

Ha lassan is, de beindult az élet . A spenótom már elég nagy, a jó múltkor láttam egy receptet, salátafélét bébi spenóttal, nyersen. Azt már talán tudnék is csinálni.

A borsók szépen fejlődnek.

 A takarmány kukorica is kinőtt, bár azt nem locsoljuk.

A fokhagymák már szép magasak, bár a fotón nem látszik annyira.

 Most is ültettem mindenfélét. Sütőtököt, sárgadinnyét, igaz lehet nem jól, mert egy ágyásba tettem. Ráadásul kb 1 méterre egymástól sorba. Na nem baj, mert mikor kérdezte a szomszéd, hogy nem túl sűrűn vetettem e, mondtam neki sebaj, ha kinőnek pikírozom :D :D :D

Ágnestől nyert kukoricából is elültettem jó pár szemet. Sőt a szomszéd is.

 A vakondok továbbra is undokoskodnak. Sajna nem tudtam most szerezni bodzaágat  időhiány miatt,amit javasoltak, hogy tegyek a túrásukba. De ezt a hétvégén már be kell szerezzem.

Egyik reggel hallgattam a rádiót, hogy a nagy szárazság miatt a fecskék nem tudnak fészket építeni, segítenünk kell őket mesterséges sárral. Utána meg kimentem locsolni a kertet, és ahogy haladtam az ágyásokon, látom ám, hogy jönnek a fecskék. Jó sokan. Ott keringenek, majd leszállnak a kis megmaradt tócsákra. És szedegetik az ágakat, meg gondolom a sarat. Vagy sarazzák az ágakat, még nem néztem utána, hogy építkeznek. Csuda mókásak voltak. Onnantól kezdve kicsit többet locsoltam. Úgyis nagy a szárazság.

                                    

Látogatnak minket a rigók is. Egyet most elkezdtem fotózni, sorozatfelvétellel. Láttam, hogy szedeget valamit, gondoltam hogy kukacot, de csak a számítógép monitorján láttam, mit is művelt.Na szóval hány kukac is fér el egy rigócsőrben? :)))

A csibe-csapat is szépen fejlődik.

És hát igen, telihold volt. Gyönyörű látvány.



Hosszú hétvége

Mit ne mondjak, jól kidolgoztam magam az elmúlt pár napban, de még nem végeztem mindennel, amivel igazándiból szeretnék..meg hát egy kert is olyan mint a takarítás. Befejezni nem lehet, csak abbahagyni.
A hétvégén a legjobb barátaim: ásó,kapa, nagyharang, gereblye,vasvilla, horoló, meg ilyenek: nem a legjobb barátaim, a tarackok, meg a vakondok.
A tarackokkal küzdöttem míg készítettem az ágyásokat, szépen felástam, vasvilláztam, szedegettem a tarackot, és megint szedegettem, majd gereblyéztem, és újból a tarackot szedegettem, majd belocsoltam, ültettem, és majd minden ágyásomba reggelre megjelent a vakondtúrás. Mondhatom nagyon mérges voltam.
Ma reggel pl. megláttam a túrást, odamentem elgereblyéztem, kiértem a sor elejére, visszanéztem, és megint ott a friss túrás....pfffff. Odaálltam egy lapáttal, hogy ha meglátom.....de nem jött a kis hamis.
Igazán nem is tudom mit csináljunk ellenük, láttam mindenféle dolgot, földbe dugható rengést szimuláló kütyü potom 10 ezer körüli áron, füst bomba, amit a túrásnál kell beszúrni....az olcsóbb, lehet azzal próbálkozom, mert ez nagyon dühítő.

Pár képet azért készítettem, na nem a vakondtúrásról..........

Egyik nap ásás közben a frászt hozta rám, mikor pár méterre a fejem felett suhant el :)

Borsóim. Hát sorvezetőt nem használtam...:)

Lassan egy hónapos kis csirke. A hétvégén a manikűrözés nem volt a programjaim közt....

Bicajozás közben láttam meg őket.



A naplementét végigfotóztam :) Gyönyörű volt.