1941-2011
Sajnos megtörtént, amit nem vártam, amit nem akartam, hittem, bíztam, hogy valahogy rendbe jön a szervezete….de nem. Két komoly, majd egy kisebb műtét után, s négyhetes kórházi kezelés után elment. 2011 november 20-a hajnalán.
Sok dolog, gondolat kavarog bennem, nem is tudom leírni.
Talán még fel sem tudom fogni.
Hirtelen felnőttként felnőtt lettem, anyumat kell támogatni,s intézni az ilyenkor szükséges, ügyeket…..
Egy dalról:
Volt egy barátja apumnak, Ihász Gábor (dalszerző,énekes).
Mikor Pesten éltek még,anyum tömbházfelügyelő volt, apum meg egy cégnél dolgozott, mégis sokat segített a házaknál anyunak, ezért is ragadt apumra hogy ő itt a „házmester”.
Persze volt több barátja is, köztük a saját főnöke,(nekem csak Anti bácsi) aki mérnök volt.
Összejártak, néha nálunk, néha Gabiéknál, néha Anti bácsiéknál voltunk.
Ezekre az emberekre csak e dal miatt tértem ki, amit Ihász Gabi énekelt, tulajdonképpen saját magukról.
“olyankor elszáll a gondom, mert lenn a téren mi egyformák vagyunk
mérnök úr, a házmester és a beat - zenész, mind együtt játszhatunk”
Igazából nem tudok most írni semmit sem. Nem jönnek a szavak.
Elhinni sem akarom ezt az egészet. 2-án lesz a temetés.
Vasárnap óta, mióta megtörtént, őrült gondolatok suhannak át a gondolataimban,bár lehet ez ilyenkor természetes.....hogy én itt ülök a meleg szobában, Ő meg......vagy hogy odamennék és felrángatnám, hogy keljen fel, és menjünk haza......
Nagyon nem kellett volna még elmenned Apu.......
